Funkcionális tréning az Akadémián

A Nemzeti Kézilabda Akadémián komoly hangsúlyt fektetünk a prevencióra, a sérülések megelőzésére. A funkcionális tréningek ezt a célt szolgálják, és nem utolsó sorban a fiatal kézilabdázók játékának hatékonyságát is javítják.

Szakképzett fizioterapeutáink, Vaskó Réka és Tóth Péter Zoltán kidolgozták azt a rendszert, mely alapján a növendékek heti rendszerességgel vesznek részt a speciális edzéseken.

„A funkcionális tréning lényege, hogy a legújabb trendek alapján a helyes törzstartás mellett (neutralis gerinchelyzet) végzünk dinamikus gyakorlatokat a végtagokkal. Ez segít abban, hogy a kézilabdázóink jobb teljesítményt nyújtsanak, illetve hogy ne sérüljenek meg. Egészen az alapoktól megyünk följebb lépcsőfokonként, tehát a legegyszerűbb feladatoktól kezdjük olyan gyakorlatokig, amik már egészen komoly fizikai erőt és stabil gerincet igényelnek. Az alapozó időszakban több foglalkozás volt, most hetente egyszer vagy kétszer foglalkozunk a játékosokkal” – mondta el Tóth Péter Zoltán.

„A legfiatalabb korosztállyal többet edzünk, hiszen az ő testüket elő kell készíteni a konditermi munkára, ahol majd a későbbiekben nagyobb súlyokat kell emelgetniük. Az idősebb játékosok már pontosan érzik, hogy ezek az edzések miért jók, miért szükségesek, hiszen a funkcionális tréningek hatása meglátszik a teljesítményükön, stabilabbak és erősebbek lesznek. Rendszeresen azokat a mozgásokat gyakoroltatjuk velük, amik a kézilabdához kellenek, azokat az izomláncokat erősítjük, amiket használnak sportolás közben.”

A funkcionális tréning egy gyűjtőfogalom, hiszen ez nemcsak erősítés, hanem tartáskorrekciót, egyensúlytréninget, nyújtó feladatokat, törzskontroll-fejlesztést és izomerő-fejlesztést is jelent. Instabil felületeken dolgozunk, súlyokat, kettlebellt, BOSUt, medicint, gimnasztikai labdát használunk és saját testsúlyos feladatokat végzünk, így kreatívabbá tesszük a tréningeket.

Sajnos nem mindenhol van lehetőség hasonló edzésekre, és ez gyakran meg is látszik. Ha egy játékos más klubtól érkezik a NEKA-hoz, látszik a tartásán, hogy nem végzett hasonló gyakorlatokat, és az egyensúlya (neuromuscularis balansz) nem megfelelő. Mi egy esetleges felmérés alapján összeállítunk egy edzéssort, ami a testtartás javítását szolgálja. Az Akadémia növendékein egyértelműen látszik, hogy foglalkozunk velük. 

Elsődleges célunk a sérülések megelőzése, illetve hogy a játékos a gerinc stabil helyzete mellett tudja megcsinálni azokat a feladatokat, amiket a kézilabda megkövetel. Ha nem stabil a sportoló törzse, nem tud megfelelő hatékonysággal kivitelezni például egy kapura lövést vagy egy gyors fordulást. Stabil alap nélkül a ház is összedől. Viszont ha ez megfelelő, és megvan az erőátvitel a lábtól a törzsön át egészen a karig, akkor ez meglátszik mondjuk a dobás erősségében a sprintfutásban, egy helyzetváltoztatásban, vagy a felugrásban. A funkcionális tréningek hatása tehát egyrészt a gyerekek teljesítményének hatékonyságán mutatkozik meg, másrészt elkerülhetők, csökkenthetők a sérülések.

Jó tudni: Ma már az amerikai sportolók sem hatalmas izomkolosszusok, hanem szép szálkás izomzatú játékosok. Van rajtuk némi izomtömeg, de emellett gyorsak, mozgékonyak, stabil a törzsük és jó az egyensúlyuk. De ha megnézzük például a francia, német vagy akár a spanyol kézilabda-válogatott tagjait, szintén ezt tapasztalhatjuk. Effelé tart a világ sportja.



2016 NOV 07 19:10:39/