Gyorsaság és erő a jövő
A NEKA erőnléti edzője, Szabó András László a férfi világbajnokságon részt vett magyar válogatott mellett szerzett tapasztalatait összegezte honlapunknak.

A magyar férfi kézilabda-válogatott világbajnoki 10. helyezése kapcsán értékelések sokasága látott napvilágot, amelyek különböző szempontok alapján boncolgatták a csapat szereplését. Honlapunk egy olyan szakembert kérdezett meg dániai tapasztalatairól, aki a nemzeti együttes erőnléti edzőjeként aktívan vett részt a gárda mindennapjaiban. Szabó András László szerint az alapoknál kell kezdeni a reformokat, atlétikusabb és gyorsabb játékosok képzésére lenne szükség. S, hogy mindez nemcsak pillanatnyi ötlet a részéről, azt mi sem bizonyítja jobban annál, hogy a hétköznapokban a Nemzeti Kézilabda Akadémián – valamint a Tatabánya kézilabda- és az MTK labdarúgócsapatánál – végzett munkája során ő már mindezt a gyakorlatban is igyekszik megvalósítani.

„Ez a vb-sorozat játékosoknak, csapatvezetőknek egyaránt, olyan fizikális és mentális megterhelést jelent, hogy nagyon nehéz épségben végig csinálni. Nem véletlen, hogy szinte minden csapatnál láttunk két-három komoly sérülést, amelyek egyértelműen a sorozatterhelés számlájára írhatók” – beszélt tapasztalatairól honlapunak Szabó András László„Ugyanakkor, azt is el kell ismernem, hogy a norvégok elleni mérkőzés nem attól függött, hány napot pihentünk előtte. A meccs szerintem a reális erőviszonyokat tükrözte. Egy 8-10 perces rövidzárlatot követően gyors gólokat kellett volna szereznünk, ez viszont nem feküdt az éppen pályán lévő játékosoknak. Látnunk kell, hogy az utánpótlásképzésünkben van egy óriási hiány, amit itt a NEKA-nál próbálunk is orvosolni. Az viszont tarthatatlan, hogy az egyébként remekül lövő, technikailag és taktikailag egyaránt jól képzett felnőtt játékosaink erőnlétileg nem tudják felvenni a lépést a világ élmezőnyével. Sem rövid, sem hosszútávon.

De vajon mit lehetett tenni ebben a helyzetben a világbajnokság ideje alatt? Van-e bármilyen eszköz az erőnléti edző kezében, amellyel gyorsan, de mégis hatékonyan a játékosok segítségére siethet? Ezekre a kérdésekre a következő választ adta Szabó András László:

„A válogatottnál nagyon nehéz helyzetben vagyunk, hiszen csupán két lehetőségünk van. Vagy megpróbáljuk megváltoztatni a játékos izomzatának struktúráját, vagy belenyúlunk az edzésmunkába. Utóbbi azonban van, hogy nem egyezik a munkáltatója érdekeivel. Ennek ellenére, minden nap kőkeményen edzettünk, azokkal is, akik nem kaptak túl sok szerepet a meccseken. Folyamatosan végeztük az alapvető méréseket, a regenerációs feladatokat, s ennek köszönhetően a fiatalok is jól szálltak be a mérkőzésekbe. Annak ellenére, hogy tizennyolc napon át nem léptek pályára. A rutinosabb játékosok frissítését természetesen egészen más módszerekkel, differenciáltan kezeltük.”

A világbajnokság egyik nagy tanulsága is sokban köthető a játékosok erőnléti állapotához, hiszen ma már a magasság éppúgy alapkövetelmény, mint a mozgékonyság, a gyors lábmunka, vagy hirtelen döntéshozatal képessége. Sikert is csak azok a kézilabdázók tudnak felmutatni, akik ezekkel a tulajdonságokkal együttesen rendelkeznek.

„Úgy gondolom, mi most a második vonalat képviseljük, azok az európai nemzetek, amelyek előttünk végeztek, jobbak nálunk – összegezte véleményét a szakember. − Egyiptom is megérdemli a sikert, David Davis mester nagyon jól strukturált és gyors csapatot rakott össze, jó teljesítményt nyújtottak az erősebb riválisok ellen. Sok mérkőzést néztem meg a világbajnokságon, és egyértelműen látszik, hogy milyen paraméterekkel kell rendelkeznie a mai modern kézilabdázásban játszóknak. Ahogy Vladan Matics kapitány is fogalmazott, nekünk egy variációnk van: két méteres, több mint 100 kilós játékosokkal állunk fel, akik érthető módon túl hamar elfáradnak. Minden csapatban vannak testes kézilabdázók, a mai gyors játék azonban a filigrán testfelépítésűeknek jobban fekszik. Ezt pedig már az egészen fiatal játékosok képzésénél szem előtt kell tartanunk.”

fotók: Kovács Anikó / MKSZ

2019 JAN 28 08:28:20/