Általános ismertető

A pedagógiai terv megalkotásánál figyelembe vettük a társadalmi és oktatáspolitikai elvárásokat, a komplex személyiségfejlesztést, az érvényesüléshez szükséges kompetenciák erősítését, az egész életen át tartó tanulás igényének és gyakorlatának kialakítását, a továbbtanulási célokat, a tehetséggondozást és a felzárkóztatást. Egy olyan, mindenre kiterjedő, a testi-lelki-szellemi fejlődést elősegítő intézményrendszer megalkotását célozzuk meg, melyben a szakmaiság mellett az erkölcsi nevelésre is nagy hangsúlyt helyezünk

A tanulás mellett kiemelt figyelmet kap a diákjaink egyéni képességfejlesztése, mely a jövőre mutatóan a továbbtanulást és későbbi életük megalapozását segíti, valamint a családból hozott értékek megőrzését szolgálja.


A nevelési, oktatási és tanulási funkciók

- Szociális funkciók: Az életkori sajátosságok megfelelő lakhatási, bentlakásos, szabadidő eltöltési tevékenységek    biztosítása, valamint a színvonalas egészségügyi feltételrendszer megteremtése;

- Szocializációs funkciók: A közvetett nevelői hatásrendszer működtetésével a személyiséget formáló pedagógiai  környezet biztosítása. Az önálló életkezdet támogatása és a felnőtt társadalomba való beintegrálódás elősegítése;

- Életmód funkciók: Az egészséges életmód és az azt meghatározó tényezők, cselekvési minták, lehetőségek  maximalizálásának elérése és a mindennapi életbe való beépítése, belső motivációvá tétele;

- Hiánypótló funkciók: Az esélykülönbségek mérséklése, folyamatos tanulási korrekció az iskola és az élet egyéb  színterein. A nehezen tanuló gyermekek képességfejlesztése és felzárkóztatása;

- Tehetséggondozó funkció: A kiemelkedő képességű tanulók tehetségének gondozása, továbbfejlesztése

- Pályaorientációs funkció: A továbbtanulás biztosítása, folyamatos önismeret és személyiségfejlesztés. 


Tanulással kapcsolatos alapelvek:

- Mindenkinek joga van a tanuláshoz, mely a tanuló egyéni felelőssége és alapvető kötelessége önmagával szemben;

- A mindennapi iskolai felkészülés feltételeinek biztosítása;

- Az iskolai követelményrendszerének figyelembe vétele;

- Az egyéni adottságok és igények figyelembe vétele;

- A tanulók eredményeinek és képességeinek figyelembe vétele;

- Az önálló tanulás elsajátítása;


Nevelési alapelvek:

- A tanulók fejlődését értelmi és érzelmi úton is biztosítani kell;

- Figyelni kell, az esetleges lelki problémák megjelenésének jeleire és a kompetenciánkhoz mérten feltárni és kezelni azokat  (beszélgetések, feszültség oldó gyakorlatok…stb.);

- A fokozott teljesítménykényszer miatti kimerülés veszélyére is figyelni kell;

- Fontos az önállóságra nevelés;

- Önismeret és személyiségfejlődés biztosítása (csak az fejlődhet igazán, aki megismeri önmagát és tágítja határait);

- Az érzelmi indulatok levezetésének feltárása;

- A belső harmónia megteremtésére való ösztönzés;

- Együttműködő képesség kialakítása;

- Az egész életen át tartó tanulás igényének kialakítása;

- Az egészséges életmóddal összefüggő tevékenységek biztosítása;

- A környezeti értékek megóvására fel kell hívni a fiatalok figyelmét; 

A tanulási módszerek csoportosítása:

 - Egyéni foglalkozás: Az iskolai kereteken kívül történő tananyag feldolgozása, amely hiánypótlást, vagy    tehetséggondozást  is jelenthet. Egy tanár (szaktanár) külön foglalkozik egy gyermekkel, így nagy hatékonyságú a munka.;

- Egyéni fejlesztés: Tanórai kereteken kívüli foglalkozás, amelynek célja a képesség-területek fejlesztése. Ütemterve  mindig egyénre szabott és az elmaradás megszüntetésére irányul;

- Korrepetálás: A tananyag újbóli feldolgozása, más szemszögből történő áttekintése. Akinek problémás az aktuális  tantárgy megtanulása, ezzel a módszerrel megkönnyíthetjük a feladatát, valamint a sporttevékenység miatti hiányzások  okán is javallott;

- Csoportfoglalkozások: A kollégiumi csoportvezető tanár irányítja a foglalkozásokat, melyek heti rendszerességgel történnek és  mindig egy aktuális téma köré épülnek fel;


A tanulók tehetséggondozását elősegítő alapelvek:

- Minden tanuló tehetséges valamiben;

- A képességek feltárása és fejlesztése;

- A motivációs környezet biztosítása, a kiemelkedő eredmények megteremtése érdekében;

- Az önfejlesztési igény kialakítása;

- A sokszínű ingergazda környezet megteremtése;

- Fontos a segítő pedagógus szerepvállalása.


A tanulók felzárkóztatási tevékenységeinek alapelvei:

- A gyengébb képességű, tanulási zavarral, nehézséggel küzdő diákok felismerése;

- A tanulási technikák elsajátításának segítése;

- A felzárkózáshoz szükséges belső igény, motiváció létrehozása;

- A lemaradó tanulók felzárkózásra kötelezhetők egyéni vagy csoportos formában;

- Fontos a lemaradás mértékének megállapításánál az egyéni képességek figyelembe vétele;

- A szülő tájékoztatása az esetleges problémákról.