
2020. április 08, szerda 18:17 | Utánpótlás
– Lassan egy hónapja külön készülnek a csapat tagjai, mi jellemezte ezeket a heteket?
– Kezdettől fogva igyekeztünk a srácokat minden információval ellátni, hiszen nem tudták, mire számítsanak, és a szülők mellett mi voltunk egyfajta kapaszkodók számukra. Azt láttam rajtuk, hogy eleinte élvezték, hogy nincs iskola, esetleg nem kell korán kelni, az edzések sem olyan kemények, a negyedik héten viszont már eljön a mentális hullámvölgy, és ezért támogatnunk kell őket lelkileg is. Többen erősek és motiváltak, de miután minden közösségben vannak erős és gyengébb láncszemek, most utóbbiakat kell segítenünk és felzárkóztatnunk.
– Melyek most a legfontosabb edzői feladatok?
– A szakmai edzésterv kidolgozása, elküldése és a visszaküldött videók, adatok elemzése mellett igyekszem a fiúkkal gyakran konferenciabeszélgetéseket folytatni, ami valamennyire személyes, hiszen látjuk egymást. Állandóan beszélünk egymással, próbálom a céltudatosságot és a kitartást erősíteni bennük, de nem egyszerű, mivel egyelőre nem látjuk a dolgok kimenetelét és a kényszerű otthonlét hosszát. Én igyekszem beadandó feladatokkal is lekötni őket, és elvonni a figyelmüket a nehézségekről. A bizonytalanság a legrosszabb, döntésekre várunk minden szinten, legyen az a bajnokság kimenetele, a tanév befejezésének módja vagy az újbóli találkozás időpontja.
– Mennyire végzik lelkiismeretesen a gyerekek a feladatokat?
– Alapvetően elégedett vagyok, a legtöbben kialakították a napirendjüket, és annak megfelelően edzenek és tanulnak. Örömteli, hogy többeknél ebben a helyzetben is megmutatkozik a profi hozzáállás. Szerbiában például szigorú kijárási tilalom van tizenegy órától, ezért van, aki már kora reggel elvégzi a kültéri feladatokat.
– Az NB I-es bajnoki szünet is rosszkor jön a játékosoknak, de egy utánpótlásképző akadémián hogyan érinti ez a fiatalokat?
– Ebben a korban nyilván elengedhetetlen a gyerekek fejlődésének, képzésének a biztosítása, amelyből most hetek, hónapok esnek ki vagy tolódnak későbbre. Sokszor hangsúlyozzuk, hogy a korosztályos bajnokságokban nem az eredmény számít, de a motiváció szempontjából egyáltalán nem mindegy, sikerélménnyel zárul-e egy szezon, van-e kézzelfogható eredménye a sok munkának, amit elvégeztünk. Egyelőre mindenki vár, és reménykedik, hogy a helyzet mielőbb rendeződik.