
2024. június 21, péntek 21:21 | Utánpótlás

Siti Beáta
A szezon elején sajnos sérülés miatt két játékosunkat is elveszítettük, s mivel eleve nem voltunk sokan, ez még jobban behatárolta a lehetőségeinket. Ezért a bajnokikon több volt az átjátszás, és a fiatalabbaknak is bizalmat szavaztunk. Akik előtte még csak az akadémiai tornákon játszottak, nekik új volt ez a rendszer, hiszen az előző szezonban nem volt hetente mérkőzésük, de ők is hamar felvették a ritmust. Ahogy teltek a hetek, a hónapok, már láttam a saját kézilabdás képemet a pályán, és ez egy edzőnek mindig óriási örömet jelent. Egyre jobban összecsiszolódtunk, s összehoztuk a csodát, azaz eljutottuk a Final Fourig. Mindegyik játékosomat dicséret illeti, hiszen voltak, akik dupla fronton álltak helyt, a kicsik a „szürke” hétköznapokban kisebb csoportban tudtak csak gyakorolni, s emiatt jobban elfáradtak, de még egyszer hangsúlyozom, az egész csapatnak jár a kalapemelés.
Köszönet jár mindenkinek, aki hozzásegített minket ehhez az óriási sikerhez. Talán Zsadányi Sándor tudta – az átjátszók miatt – a legtöbbet segíteni, de sokat jelentettek Hajdu János és Bohus Beáta tanácsai, legyen szó posztképzésről, taktikai edzésről. Ők mindig ott voltak mellettünk, amikor szükség volt rájuk, s egy-egy jó tanácsukból tovább tudtak a gyerekek és én is építkezni. A négyes döntő csak a jéghegy csúcsa, az odavezető út nem volt egyszerű, s ebben kaptam rengeteg támogatást, biztatást és segítséget a három edzőkollégától, ezért úgy érzem, a bajnoki címünk az ő sikerük is, és nekik is jár az elismerés.
Visszatérve a Gyálon rendezett kétnapos négyes döntőre, emelem a kalapom az akadémistáink előtt, egy ilyen nehéz, rengeteg munkával tarkított szezon után így megnyerni a bajnoki címet, úgy, hogy közben végig mosoly volt az arcukon, mindenképpen tiszteletet parancsoló. Az ő korosztályukban ez a legnagyobb hazai megméretés, s ezt az akadályt könnyedén vették, ez extraklasszis teljesítmény volt tőlük.
Tolnai Fanni
„A négyes döntő mindkét mérkőzésén sikerült hamar nagy előnyt kiharcolnunk, s ez nagyban befolyásolta a találkozók kimenetelét. Nagyon büszke vagyok a lányokra, hogy összehoztuk ezt a nagy sikert, melyre a két találkozó alapján alaposan rászolgáltunk. A sikerünk egyik titka, hogy nagyon összetartóak vagyunk, és az utolsó pillanatig harcolunk egymásért. Őszintén szólva már Gyálra is úgy érkeztünk meg, hogy biztosak voltunk abban, hogy megnyerjük az aranyérmet, hiszen a nyári alapozástól kezdve ezért dolgoztunk, ezért küzdöttünk.”