Kovács György Veszprémben ismerkedett meg a kézilabdával, ott nevelkedett, majd játékos-pályafutása jelentős részét a Balatonfüredi KSE-nél töltötte, ahol közel tíz éven át szerepelt, két idényt Ausztriában is kézilabdázott. Edzői pályafutása tizenhárom évvel ezelőtt kezdődött, amikor Éles József és Tombor Csaba felkérésére bekapcsolódott Veszprémben a szakmai munkába. Azóta folyamatosan ott dolgozott edzőként, emellett korábban testnevelő tanárként is tevékenykedett.

 

„Érzelmileg nehéz döntés volt, ugyanakkor szakmailag óriási lehetőségként tekintek erre a feladatra. Az ország egyik legjobb helyétől kaptam meghívást, ahol nagyszerű szakemberekkel dolgozhatok együtt, ez pedig fontos állomás a fejlődésem szempontjából”.

 

A tréner számára nem ismeretlen a balatonboglári közeg, hiszen korábban Sótonyi László irányítása alatt dolgozott Balatonfüreden, és a NEKA szakmai stábjának több tagjával is régóta kapcsolatban áll.

 

Az FU18-as csapat vezetőedzőjeként legfontosabb feladatának azt tartja, hogy a játékosok egyéni képzésére helyezze a hangsúlyt.

 

„A NEKA-nál megvan egy jól felépített szakmai rendszer, ugyanakkor úgy gondolom, hogy elsősorban egyéneket képzünk. A cél, hogy a játékosok, amikor eljutnak egy adott szintre, magabiztosan cselezzenek, jól védekezzenek, sokoldalú lövésrepertoárral rendelkezzenek, és elérjék a lehető legmagasabb szintet, legyen szó NB I-es vagy akár válogatott szereplésről”.

 

A fiatalokkal végzett munka során saját edzői hitvallását is fontosnak tartja.

 

„Én a munkában hiszek. Elvárom a srácoktól, hogy abban a másfél órában, amíg edzés van, mindent beleadjanak. Próbálok minél többet átadni abból, amit én kaptam korábbi edzőimtől – a szemléletből, a hibajavításból, a hozzáállásból. Emellett számomra nagyon fontos, hogy a játékosok bízzanak bennem. Szeretnék olyan biztonságos közeget teremteni, ahol kérdezhetnek, számíthatnak rám, mert a tanácsadás, a bizalom és a bátorítás elengedhetetlen a fiatal sportolók fejlődéséhez”.

 

Üdvözlünk a NEKA-n, sok sikert kívánunk a munkádhoz, Gyuri!