– Milyen célokkal vágott neki a csapat a bajnokságnak?

– A megyei bajnokságra egy fejlesztő ligaként gondolok, ami azt jelenti, hogy egyrészt segített elosztani a játékperceket az összes játékos között, így senki nem maradhatott játéklehetőség nélkül az adott héten. Ez nagyon fontos, hiszen volt olyan fiú, aki deficittel érkezett az idény elején, volt, aki sérülésből jött vissza, volt, aki az U18-as bajnokságban kevesebb szerepet kapott, és ez segített, hogy gyorsabban, gördülékenyebben be tudjuk integrálni őket a csapatjátékba, illetve, hogy egyénileg minél jobban tudjanak fejlődni.

– Hogyan álltak helyt a fiatalok az idősebb kézilabdázókkal felálló riválisokkal szemben?

- Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy a megyei a legkevésbé homogén erejű bajnokság, a csapatok között elég nagy a különbség. Ennek megfelelően voltak nagy különbségű mérkőzéseink, ugyanakkor minden évben indulnak olyan riválisok, ahol felnőtt, nagy rutinnal rendelkező kézilabdázók lépnek pályára. A PEAC-ban például – amellyel a bajnoki döntőt vívtuk – számos NB I-es mérkőzéssel rendelkező kézilabdázóval találkoztunk, ennek minden rutinja látszott, idegenben ki is kaptunk tőlük. Ezek az ellenfelek felkészítették a srácokat arra, ami jövőre vár rájuk, hiszen többségüknek a következő szezonban már az NB II-ben kell helyt állniuk és a többi lépcsőt is eszerint szeretnék majd megugrani.

– Hogyan készültetek a bajnoki címről döntő utolsó, Balatonboglári mérkőzésre?

– A PEAC elleni bajnoki döntőhöz jó kiindulási pont volt a Pécsen játszott találkozó, ahol a NEKA-s fiúk szembesültek azzal, hogy vannak olyan játékintelligenciával megáldott kézilabdázók, akikkel ők még nem találkoztak korábban, és hogy egy idősebb sportoló is képes lehet olyan dolgokra, amikre ők nem is gondolnának. Azt gondolom, a mieink tisztelték az ellenfél játékosait, így nem kellett kimondottan feltüzelni a gyerekeket, és megvolt bennük a visszavágásra való törekvés is. Ezen kívül mégis csak egy bajnoki aranyérem volt a tét, megvolt a kellő motiváció, így fegyelmezett, türelmes, taktikus és mégis lendületes játékkal húzták be a megyei rangadót és ezzel a bajnokságot is. Ebben a szezonban a szokásosnál is több olyan meccsünk volt, amelyből sokat tanulhattunk.

A bajnokcsapat tagjai:

Ambrus Máté, Ambrus Zétény, Boldog Balázs, Császár Áron, Csengeri Botond, Erdős Csaba Benjamin, Hajzer Dávid, Házi Imre András, Hulló Ákos, Hunyadvári Ákos, Kádár Alex, Kollár Benedek Nándor, Konyicsák Bence, Kovács Balázs, Kun Balázs, Lepir Stefan, Lőrincz Ádám, Márits Milos, Pál Szabolcs, Panyi István Márk, Peller Bence, Puskás Bálint, Rácz-Kovács Keve, Renner Zalán, Rotter Zsolt, Szilágyi Tamás, Szladovics Botond, Terjék Kristóf, Tömöri Dávid, Vajda Bence, Vandra Máté Zoltán