Bakó Botond – vezetőedző

Egy hosszú és nehéz idényen vagyunk túl, amely mentálisan és fizikálisan egyaránt megterhelő volt. Elmondhatom, hogy alapvetően sikeres és eredményes szezont zártunk, még úgy is, hogy menet közben három-négy alkalommal újra kellett építeni a csapatot. Így kellett eredményesek maradjunk. Igazából bármilyen helyzet állt előttünk, mindenre jól reagált a csapat, és minden akadályt át tudtunk lépni, meg tudtunk oldani, ami egy óriási munkának az eredménye.

A felkészülés kezdetekor még nem igazán tudtuk felmérni és hova rakni a csapatot abban az értelemben, hogy mire leszünk képesek ebben a felállásban. De ahogyan a közös munka elkezdődött, az edzőmérkőzések már megmutatták, hogy ez egy jó csapat lesz, amely jó kézilabdát képes játszani. Ez a szezon során a későbbiekben számtalanszor bebizonyosodott.

Sok játékosnak ez volt az első szezonja a felnőtt NB I/B-ben, ráadásul többeknek kulcsszerep jutott, így kellett helytállniuk ebben a mezőnyben. Ez azt jelenti, hogy a gyerekek nem ijedtek meg a lehetőségtől, illetve azt, hogy hétről hétre óriási fejlődésen mentek keresztül olyan tehetségek, akik tavaly még az U19-ben vagy az U17-ben epizódszerepet kaptak.

A tavalyi és az idei év is bizonyítja a számomra, hogy nem szabad a gyerekeket előre beskatulyázni és felrakni egy adott „polcra”, mert amikor lehetőséget kapnak, számtalanszor bebizonyítják, hogy képesek a komoly feladatok megoldására, csak bizalmat kell nekik szavazni. Nem kedvencenként kezeltünk és kezelünk gyerekeket, hanem a lehetőséget keressük bennük, és arra törekszünk, hogy mindenki a saját adottságainak, képességeinek megfelelően a legmagasabb szintre tudjon eljutni.

Azt, hogy két fordulóval a bajnokság vége előtt már matematikailag is eldőlt a feljutásunk, illetve az egész szezon során végig meggyőző pontelőnnyel feljutó pozícióban voltunk, egy óriási teljesítménynek gondolom. Mondom ezt úgy, hogy voltunk olyan helyzetben, amikor sokan már leírtak bennünket és csak legyintettek ránk, de a pontszámok és az eredmények az ellenkezőjét mutatták. 

Dicséret a lányoknak a kitartásért, a mentális erőért, a rengeteg óra edzésért, a videózásért, a lejátszott mérkőzésekért, a társakhoz való viszonyulásért. Dicséret a stáb minden tagjának, hiszen ők is nagy erőfeszítést tettek a sikerért, mint ahogyan mindenki, aki a csapatot bármilyen formában segítette. A vezetők bíztak bennünk, már a bajnokság első harmadában, október végén, november közepén arról beszéltünk, hogy hogyan tovább, miben gondolkodjunk, miután jól álltunk. Az aktuális eredmények és a meggyőző tabella arra predesztinált, hogy megcélozzuk a feljutást.

Személy szerint a kemény és a következetes munkában hiszek, hiszen ezen múlik az elvégzett feladat, illetve az, hogy ki mennyire tudja és akarja átlépni a saját határait, még akkor is, ha ez néha nehéz. Egy örök igazság a mottóm: a szinten tartás a hanyatlás első jele…

Győri Viktória – csapatkapitány

Ez a szezon telis-tele volt kihívásokkal, hiszen sérülések, hullámvölgyek, nehéz párharcok tettek próbára minket hétről hétre. Voltak időszakok, amikor szinte minden ellenünk dolgozott, de mi végig hittünk magunkban. Mindenki hozzátette a magáét – a fiatalok bátran léptek előre, a tapasztaltabbak vezettek és irányt mutattak, a háttércsapat pedig végig mellettünk állt. Az egyik legemlékezetesebb pillanat a Tempo elleni győzelem volt, ami végül feljutást eredményezett. Együtt küzdöttünk a célunkért, amit közösen el is értünk. Ez a csapat készen áll arra, hogy az NB I-ben is megmutassa, mire képes.

Női (felnőtt) NB I./B - Tabella