
2020. január 18, szombat 22:04 | Utánpótlás

A keretben nyolc NEKA játékos - Fekete Árpád, Horváth Dávid, Kathi Sándor, Kranjec Barnabás, Leiter Nándor, Molnár Robin, Mórocza Péter ésTerjék Roland – szerepelt.
XXX. Balaton Kupa, döntő:
Magyar serdülőválogatott – RK Maksimir Pastela 27-23
Magyarország: Radvánszky A., Fekete Á., Szepesi Zs. 1, Horváth D. 2, Czabula H. 4, Kathi S. 1, Hermann H. 5, Fekete G. 2, Farkas M. 2, Várszegi Cs. 1, Kranjec B., Gulyás M. 1, Bodnár B. 2, Terjék R. 5, Váczi D., Leiter N. 1 – szövetségi edző: Kopornyik Zsolt
MESTERMÉRLEG
Korpornyik Zsolt:„Jó lehetőség és megtisztelő volt számunkra, hogy részt vehettünk a tornán, hiszen komoly csapatok ellen játszhattunk. Az erős horvát csapat ellen nehéz dolgunk volt, ahogy a jó dinamikával játszó technikás norvégok vagy a Telekom Veszprém elleni presztízs rangadó is remek erőfelmérő volt. A serdülőválogatott az út elején jár, most igyekszünk kialakítani a csapat arculatát és a keret is változhat a jövőben. A kiválasztási folyamatot követően kialakítottunk két csapatot, és 4-5 alkalommal tudtunk edzeni együtt. Igyekeztünk a valamennyi válogatottnál alkalmazott védekezési rendszert begyakorolni, támadásban pedig főleg a játékosok egyéni képességeiben bíztunk. A srácok partnerek voltak, jó volt velük dolgozni, annak ellenére, hogy mindenki nagyon akart bizonyítani.„
JÁTÉKOS SZEMMEL
Terjék Roland: „Nagyon nagy megtiszteltetés volt, hogy meghívtak a válogatottba. Nagyon nagy lehetőségnek éreztem és tudtam, hogy bizonyítanom kell. Egy teljesen ismeretlen csapattal vágtunk neki ennek a tornának, és szerintem a nehezét megoldottuk. Voltak hibák, legtöbbszr a védekezésben, hiszen mindenkinek egy új rendszerben kellett játszania. Szerencsére saját klubomban is ezt védekezzük. Az első mérkőzésen nagyon motiváltan és fegyelmezetten kézilabdáztunk egy jó horvát csapat ellen, akikkel a döntőben is találkoztunk. A norvégok is megnehezítették a dolgunkat, de jó volt megtapasztalni, hogy a skandináv kézilabdát mennyire gyorsan játsszák. Nagy élmény volt és egy álmom vált valóra!”
Fekete Árpád: „Boldog voltam, amikor megtudtam, hogy bekerültem a válogatottba. Nagy izgalommal vártuk az első mérkőzést az új csapattal, hogy bizonyítani tudjunk. Rögtön egy jó horvát csapattal kezdtünk, akiket kicsit döcögősen, de sikerült legyőzni. Ezt követő meccseken is szintén jó csapatokkal játszottunk, de sikerült eljutni a döntőig ahol viszontláttuk legelső ellenfelünket, akiket újból le tudtunk győzni és így miénk lehetett az arany érem. Nagyon boldog voltam, hisz első válogatott mérkőzéseimen vehettem részt. Hatalmas élmény volt számomra ez a torna.”