
2023. április 05, szerda 16:19 | Utánpótlás

Zsadányi Sándor korábban dolgozott már együtt Bakó Botonddal Szegeden, de az akadémia női szakágának edzőivel is jól ismerik egymást, így nem lesz számára teljesen idegen a környezet. A tavalyi NB I/B-s szezonban az Eger és a NEKA többször játszott egymással, így a szakmai vonalon is voltak/vannak összefonódások.
– Amennyire külső szemlélőként ismerem a NEKA-t, pontosan tudom, hogy az ország egyik legjobb és legprofibb sportakadémiájáról van szó, ahol minden biztosított a gyerekek fejlődéséhez, de az edzők számára is inspiráló ez a közeg a minőségi munkához. A következő szezonban mindenképpen váltani szerettem volna, így nagy örömmel és motivációval érkezem Balatonboglárra. A munkatársak között számos elismert szakember van, így biztos vagyok abban, hogy sokat fogok tanulni tőlük.
– Milyen csapatokkal dolgoztál az elmúlt években,a felnőtt NB I/B után mennyire lesz más az utánpótlásképzésben edzősködni?
– Bár még csak 29 éves vagyok, elmondhatom, hogy eddig végigjártam a ranglétrát, hiszen még NB I/B-s játékos pályafutásom alatt, nagyon fiatalon, Algyőn kezdtem el az edzősködést fiúkkal és az U13-as lánycsapattal. Amikor döntenem kellett, a lány vonalat vittem tovább, ezt követően Szegeden a serdülőkkel kezdtem és egészen az NB I/B-ig dolgoztam tovább a csapatokkal.
– Milyen edzőre számíthatnak a leendő játékosaid? A NEKA növendékek elhivatott gyerekek, akik sikeres kézilabdázók szeretnének lenni, és ezért mindent meg is tesznek.
– Ezt várom talán a legjobban, tudom, hogy olyan fiatalok közé érkezem, akiknek nagy terveik vannak, úgyhogy találkozni fognak az ambícióink és a céljaink. Ez egyébként Egerben is így volt, és bár a lányok egyetemre jártak, minden erejükkel a klub sikereiért küzdöttek, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a bajnoki ezüst- és bronzérem, amit az elmúlt években nyertünk. Edzőként megszállottnak tartom magam a szó legjobb értelmében, a kézilabda a szenvedélyem. Természetesen az utánpótlásban dolgozni kicsit más lesz, mint a felnőtt mezőnyben, érzékenyebbnek kell lenni, de amúgy sem vagyok az a vaskalapos edző. Év elején el szoktam mondani, hogy az életben, az utcán szeretem ha jóban vagyunk, de ha belépünk a csarnokba, és edzésről vagy mérkőzésről van szó, akkor én vagyok a főnök és az én elképzeléseim szerint kell dolgozni. Szeretek olyan légkört teremteni, ahol kölcsönösen bízunk egymásban és mindenki tudja, hogy egy a célunk: hogy ők minél jobb játékosok legyenek.
– A NEKA játékosai az ország több pontjáról érkeznek, távol az otthontól élnek, tanulnak, sportolnak, így az edzők egy kicsit pótszülők, egy kicsit pedagógusok is.
– Ezt egyáltalán nem bánom, a gyerekekkel mindig könnyen megtalálom a közös hangot, így ettől a feladattól nem rettenek meg, a játékosaim számíthatnak rám mindenben. Egerben is sokszor fordultak hozzám a problémáikkal, tanácsot kértek, azt gondolom, ez is edzői feladat.