01

Legyen divat a sportolás az egyetemeken

2020. augusztus 18, kedd 09:02 | Oktatás, képzés

A Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség (MEFS) tisztújító közgyűlésén az elkövetkezendő négy évre prof. dr. h. c. Mocsai Lajost választották meg elnöknek. A Nemzeti Kézilabda Akadémia sporttudományos és szakmai főigazgatója az elkövetkezendő időszak legfontosabb feladatait foglalta össze, érintve az akadémiákról kikerülő fiatalok szerepét, illetve az egyetemisták sporttevékenységének megváltoztatását is.

– Milyen tervekkel kezdi el a négyéves munkát a MEFS elnökeként, mekkora kihívást jelent önnek ez a kinevezés?

– Véleményem szerint ez egy igen sokoldalú megbízatás, komoly sportvezetői feladat, hiszen a MEFS elnöke az Universiadékkal, főiskolás világversenyekkel, téli és nyári sportágakkal a nemzetközi porondon az egész világversenyrendszer részesévé válik. Terveim szerint konkrétan részt vennék a vezetés mindennapi munkájában, hozzátéve azt, hogy ezek a versenyek, a feltételrendszerek és a fiatalok részvételének biztosítása adottak. Tudni kell, hogy az egyetemi és főiskolás tornákon huszonöt éves korig vehetnek részt fiatalok, és a statisztika szerint az érmes sportolók ötven százalékának van esélye arra, hogy olimpián dobogóra is álljon. Ebből adódóan nagyon lényeges pont, ami a nevelést, a fejlesztést és a nemzetközi tapasztalatszerzést jelenti. Az egyik fontos célunk, hogy a világversenyekre való felkészülés, felkészítés, valamint az ottani versenyzés megoldása újra olyan stratégiai feladata legyen a magyar sportnak, ahol a diplomát és a sporteredményt egyeztető karrierprogramok, életpályaprogramok találkoznak.

– Mennyire tartják ma fontosnak a sportolók az eredményesség mellett a diploma megszerzését?

– A nemzetközi programban, az olimpiai mozgalomban alapvető változásokat figyelhetünk meg, ezt érezzük is, többek között a vírushelyzet miatt. A tapasztalatok szerint a fiatalok hosszú távra terveznek, és az élsport utáni életben a diploma megszerzése kedvező feltételeket biztosít számukra. Fontos feladatomnak tekintem, hogy a sportoló egyetemista számára – aki példát tud mutatni az élsportban, a versenyzésben és a tanulásban – egy megfelelő ösztöndíjrendszer álljon rendelkezésre, ami biztosítaná, hogy a jövőképét 23-25 éves kor után, immár diplomás élsportolóként is megvalósítsa.

– Sokszor hangsúlyozza a kiművelt emberfők filozófiáját, mit jelent ez pontosan az élsport és az egyetemek tekintetében?

– Nagyon lényegesnek tartom, hogy az élsportban szerzett képességeket, tulajdonságokat, mint a küzdőképesség, a szabálykövetés, a szellemi tevékenység fejlesztése vagy a közösségben való teljesítés, összekötnénk a tanulmányokkal és példaértékként képviselhetők lennének az egyetemek számára. Örülnék, ha kialakulna egy olyan mozgalom, ahol az egyetemeken megjelenne az a minőségi sportoló réteg, amely a többi hallgató számára is értékrendet ad.

– Milyen szerepet játszanak az akadémiák végzős, majd felsőoktatásban továbbtanuló sportolói?

– A különböző sportágak akadémiáiról kikerülő NB I-es vagy válogatott élsportolók akár nyolc-tíz évet sportoltak, és nem szabad, hogy ezt a tudást, amit megszereztek, az egyetemre kerülvén elveszítsék. Ezt a gyakorlatot, ezt a képzettséget fel kell használnunk arra, hogy egy minőségi egyetemi versenysportot tudjunk kialakítani egyéni és csapatsportágakban is.

– Minden idők legsikeresebb magyar kézilabdaedzőjeként mennyire tartja fontosnak az egyetemisták, főiskolások sportolását? Van-e feladat ezen a téren?

– Mindenképpen szeretnék változást. Egy olyan heti rendszert alakítanánk ki, melynek részeként ezek a fiatalok elsősorban a primer prevenció és az egészségmegőrzés jegyében olyan programokat tudnának végrehajtani az egyetemeken, ami a fizikai aktivitást és a szellemi teljesítőképességet emeli, támogatja. Ez nem szabadidős vagy esetenként végrehajtott sporttevékenység lenne, a célom az, hogy a fiatalok egymás között tegyék divattá a sporttevékenységüket, mint a saját profiljuk, a diplomához vezető útjuk jobbításának egy nagyon fontos bázisát. Ehhez kapcsolódna az évente több alkalommal megrendezendő országos próbarendszer kialakítása is, ami bizonyos ritmusban bevonja a sportoló – akár kerékpározó, futó vagy túrázó – egyetemistákat is. A gyógytestneveléssel, gyógytornával kapcsolatos szolgáltatások bevezetését is szükségesnek tartom az egyetemisták sokkal nagyobb százalékánál, mint azt gondolnánk. A korrekciós tevékenység érintene a törzs, a gerinc, az ízületi instabilitástól kezdve a koordinációig, a motorikus intelligenciáig minden területet.

Nem túlzás kimondani, hogy a testkultúra, a mozgáskoordináció, a kondicionális intelligencia, a testkép intelligenciája az az egész nemzet fennmaradásának egyik fontos feltétele. Ehhez társul a táplálkozási kultúra jobbítása, illetve az egészséges életmód támogatása – zárta nyilatkozatát prof. dr. h. c. Mocsai Lajos.

fotó: tf.hu

< vissza