2022. február 07, hétfő 12:00 | Oktatás, képzés
– Mi jellemzi az akadémia és az iskolák között zajló információáramlást?
Türjei Attila, igazgató, Boglári Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola: A NEKA munkatársaival napi szinten értekezünk, sőt, vannak olyan kollégák, akik itt és ott is dolgoznak. Mindenről kapunk értesítést, de az akadémia szintén tudja, mi zajlik pontosan az iskolában. A rendszeres, jól működő kommunikáció és az azonnali reakciók jellemzik a kapcsolatunkat.
Balog Krisztián, igazgató, Siófoki SZC Mathiász János Technikum és Gimnázium: A NEKA-val már a megalakulása óta együttműködünk. Azok az akadémisták, akik Balatonboglárra jönnek középiskolába, kettős céllal érkeznek. Egyrészt sportkarriert szeretnének, másrészt tanulmányi téren is előre szeretnének lépni. Fontos számukra, hogy sikeresen elvégezzék a középiskolát, sőt, sokuknak az egyetemi továbbtanulás lebeg a szeme előtt. Ezen törekvések mentén szervezzük a mindennapokat.
Szilasi Gábor, igazgató, Mátyás Király Gimnázium: Nagyon jó a kapcsolatunk a Nemzeti Kézilabda Akadémiával. Mindkét intézményben azon dolgozunk, hogy minél magasabb szintre emeljük együttműködésünket. Az utolsó egy-két évben különösen erős lett köztünk a kapocs, főleg a NEKA kollégiumával. A két nevelőtestület jól ismeri egymást. Mindannyian azért vagyunk, hogy segítsük a gyerekeket.
– Január 22-én írták meg az idei központi írásbeli felvételi vizsgákat a nyolcadikosok. Az előző évek alapján mik a tapasztalatok, hogy sikerültek? Illetve, a Mathiászban nem volt központi felvételi. Ennek mi az oka?
T.A.: Elmondható, hogy szerencsére soha nem volt semmi gond a vizsgákon, a gyerekek kimondottan jól szerepeltek. Az akadémisták között sok szorgalmas tanuló van.
B.K.: Mi nem várjuk el a központi felvételi megírását, mert úgy érezzük, hogy objektívebb képet kapunk a tanulók képességeiről, előzetes tudásáról, ha az általános iskolai eredményeket vizsgáljuk már egészen az ötödik osztálytól. A központi felvételi eredményeit nagyban befolyásolja a tanulók pillanatnyi testi-lelki állapota, így a releváns tudást, de főként a képességeket nehéz ez alapján jól megítélni.
SZ.G.: Az a tapasztalatunk, hogy a magyar jobban sikerült, mint a matematika, de ez mindig így van.
– Milyen könnyebbségekben részesülnek a NEKA-s gyerekek az iskolákban?
T.A.: Az edzéseikhez alakítjuk az órarendjüket, reggel például csak 9-re kell bejönniük. Sőt, bizonyos tanórákon nem szükséges részt venniük, ilyen a testnevelés, a rajz és vizuális kultúra, az ének-zene, valamint a technika is.
B.K.: Könnyebbséget az jelenthet az akadémistáknak, hogy iskolánkban a tervezett és előre egyeztetett edzésprogramhoz igazodó órarendeket készítünk. Ezzel elérhető az, hogy a tanulók a mindennapokban többnyire jelen tudnak lenni minden fontos órán, és nem a pótlással kell kezdeniük a délutáni, esti teendőiket a kollégiumban. A sportszakmai munka tapasztalatunk szerint jóval nagyobb rugalmasságot mutat, amit a tanulóknak és a tanároknak sem könnyű néha követni. Természetesen nyitottak vagyunk arra, hogy az iskolában akár egyéni segítő foglalkozásokkal támogassuk a felzárkózást, a pótlást vagy éppen a tehetséggondozást. Továbbá szeretném azt is megemlíteni, hogy iskolánkban a diákélet, az iskolai rendezvények, kirándulások szervezésénél mindig figyelembe vesszük az akadémista tanulók elfoglaltságait, így szerencsére ők a középiskolás éveikben nem maradnak le a mindennapokat színesítő, örök emlékeket jelentő egyetlen eseményről sem.
SZ.G.: Mi alapvetően a felsőoktatásra készítjük fel a diákokat. Természetesen az akadémistáknak nagyon komplex a feladatkörük a mindennapokban. Két területen is magas szinten kell helytállniuk. Az órarendet próbáljuk a gyerekek elfoglaltságaihoz igazítani, ez viszont néha nehézségekbe ütközik. Sokféle tagozat van, emiatt bonyolult ezt megszervezni. Mi a NEKA-s gyerekeket egyébként nemcsak szaktanárokkal való konzultációs lehetőséggel segítjük pótlás esetén, hanem tanulópárokat jelölünk ki melléjük, akik állandó támaszt nyújtanak nekik kollégiumi nevelőtanáraik mellett.