A Nemzeti Kézilabda Akadémia évről évre fejlődik és bővül, ezzel párhuzamosan nő a feladatok száma. A 2018-tól a NEKA sportigazgatójaként dolgozó dr. Kersch Ferenc jogászi végzettsége és ügyvédi szaktudása, valamint a hazai szövetségben eltöltött években szerzett vezetői tapasztalata szinte nélkülözhetetlen a mindennapokban, különösen az NB I-es szerepléssel megnövekedett feladatok során.

– Ezen a nyáron nem rendeznek világversenyeket, a játékosok többsége már a szünetet tölti, ennek ellenére bőven van teendő, különösen az élvonalbeli szereplés miatt. Sportigazgatóként milyen változásokat kell menedzselni elsősorban?

– Először is fontosnak tartom leszögezni, hogy az NB I-es szereplés egy együttműködés része, hiszen abban állapodtunk meg a Szent István SE-vel, hogy segítjük, támogatjuk utánpótlás-nevelő munkáját, és ennek keretében közös programokat valósítunk meg. A mi elveink, céljaink nem változtak, és én is ezt a filozófiát képviselem: a játékosok képzése a legfontosabb, és a feladat, hogy élvonalbeli csapatoknak és válogatottaknak neveljünk ki a kézilabdázókat, továbbra sem változott. Az NB I-es szerepeltetés ehhez egy eszköz. Mi képezzük a játékosokat, akik kölcsönbe kerülnek a Szent István SE-hez, a klub versenyezteti őket, az edzések és a mérkőzések Balatonbogláron lesznek, így kell elképzelni a  működést a legmagasabb osztályú bajnokságban, azzal, hogy a játékosokat, a sportszakembereket és a sportági tartalmat a NEKA biztosítja.

­– Az első játéknap szeptember 6. lesz, amely akár már hazai mérkőzést is jelenthet. Ez milyen kötelezettségeket ró az akadémiára?

– Természetesen nagy kihívás ez számunkra, miután az NB I-es találkozók megrendezése már nemcsak a sporttörvény, hanem egy speciális kormányrendelet hatálya alá is tartozik. Ez azt jelenti, hogy be kell jelenteni az adott mérkőzést a rendőrkapitányságnak és minden esetben a minősítő bizottság bírálja el, milyen biztonsági kockázatú lesz az adott találkozó. Ezzel együtt jár az is, hogy a sportcsarnoknak meg kell felelnie a biztonsági és műszaki követelményeknek. Átalakítások szükségesek például a hazai és vendégszurkolók elkülönítéséhez, a belépési pontok kijelöléséhez vagy a szektorok kialakításához, ezek most komoly feladatok. Júliusban a sporttörvény alapján összehívjuk bejárásra azokat a szakhatóságokat, amelyek az engedélyeket kiadják, a második lépés pedig a Magyar Kézilabda Szövetség általi pályahitelesítés lesz.

– Az akadémia, illetve a szurkolók számára ez mekkora változást jelent majd?

– Sokrétű szervezésre lesz szükség, mivel az NB I-es mérkőzésekre felállított mobil lelátók miatt a kettes pálya, míg az átjárás miatt a hármas pálya nem lesz használható, így ez további egyeztetéseket igényel. Belépőjegyek mellett bérletek árusítását is tervezzük, természetesen az igényekhez igazodva megfizethető árak kialakításán dolgozunk. Szeretnénk, ha a csapatot állandó nézők biztatnák, és kialakulna egy olyan szurkolói közeg, amely támogatja a magyar fiatalokból álló  együttest.

– Több változás, így az új igazolási-átigazolási szabályzat vagy a fizetési plafon meghatározásának rendelkezései vonatkoznak a NEKA-ra, aminek tanulmányozása és feldolgozása napi szintű egyeztetést igényel a Magyar Kézilabda Szövetséggel. Mennyiben segít ebben az ott szerzett tapasztalata és jártassága?

– Miután több mint egy évtizedig az MKSZ egyik vezetőjeként, megbízott főtitkárként, illetve főtitkár-helyettesként dolgoztam, van némi rálátásom és rutinom a dolgokban. Mindig is a kézilabdasport népszerűsítését, strukturális megreformálását és eredményességét tartottam szem előtt, így van ez ma is a Nemzeti Kézilabda Akadémián. Az NBI-es szerepléstől is elsősorban azt várom, hogy a fiatalok hamar felveszik az I. osztályú mérkőzések tempóját, és ez jelentősen felgyorsítja majd a fejlődésüket is.

Novák András, az MKSZ operatív igazgatója és dr. Kersch Ferenc (jobbra) a Kézilabdázásért Érdemérem átadóján.