14

Stabil piramist építenek a NEKA erőnléti edzői

2023. november 03, péntek 13:55 | Tudományos háttér

A játékosok fejlesztésében kulcsfontosságú a szakemberek és az edzők közötti kommunikáció, az összehangolt munka, a felelősségteljes gondolkodás és a terhelés optimalizálása. Dr. Rácz Levente, a NEKA vezető erőnléti edzője, a Testnevelési Egyetem Kineziológiai Tanszékének vezetője osztotta meg velünk a gondolatait.

– Minden szezon előtt arra hívom fel a kollégák figyelmét, hogy a hatékonyságunkat akkor tudjuk növelni, ha felelősséggel gazdálkodunk a ránk bízott sportolók idejével, figyelmével, energiájával – hangsúlyozta Dr. Rácz Levente, a NEKA vezető erőnléti edzője. – Igazodnunk kell a szakági célokhoz és terhelésekhez, valójában azt egészítjük ki úgy, hogy a játékosok a fennmaradt energiakészletüket a lehető legjobban hasznosítsák. Korosztályonként változik, heti hány edzésre van szükség, azaz, akik frissen csatlakoznak az akadémiához, fokozatosan kapják az egyre nagyobb terhelést, módszeresen hozzuk fel őket a megfelelő szintre. Náluk a legnagyobb kihívás az, hogy különböző helyekről, más-más hiányossággal érkeznek. Ezért is dolgozom az U16-osokkal, igazán nekem való feladat.

– Miben kell leginkább fejleszteni az újonnan érkezőket?

– Az alapok megteremtésén, a mozgástanuláson és a hiányosságok pótlásán van a legnagyobb hangsúly, hiszen egy stabil piramist és nem kártyavárat építünk. A korosztályváltásnál ügyelünk arra, hogy a következő erőnléti edző minden információt megkapjon a gyerekekről. A férfiszakágban, nem csak adatok, és információk mentek át, hiszen a kolléga, aki fogadta a csapatomat, egész évben bejárt az edzéseinkre, látta, min dolgozunk, részt vett a munkában. A nőknél ugyanaz az edző dolgozik a hármas-négyes korosztállyal, tehát ott sem merülhet fel probléma.

– Mennyiben szabta át a munkát az, hogy a NEKA végül nem a női NB I/B-ben, hanem az élvonalban indult?

– Az a csapat, mely az előző idényben a legjobbak között szerepelt, jelentősen átalakult, tehát annak a keretnek, amely az NB I/B-ben versenyzett volna, kell megfelelni a legfelsőbb osztály kihívásainak. S ezért nagyon sokat tehetünk mi, erőnléti edzők, hiszen gondoljunk csak bele: az NB I-es mezőnyben van egy olyan együttes, mely nagyon fiatal, jórészük még iskolás jóval kevesebb tapasztalattal, mekkora hátrányban vannak? Viszont, ha hatékonyan haladunk az erőnléti fejlesztéssel, akkor valamelyest kompenzálni lehet a taktikai, technikai hiányosságokat, s az élvonal adta nyomást is könnyebben tudják kezelni. Ezért választottunk melléjük egy olyan szakembert, akinek szakági végzettsége is van, hiszen ezáltal még hatékonyabb a közös munka a vezetőedzővel.

– Minden sportág összes csapatánál fontos a sérülések megelőzése, hogy hétről hétre mindegyik játékos a vezetőedző rendelkezésére álljon.

– A preventív jellegű képességfejlesztés nálunk minden korosztályra érvényes, ezért működünk együtt az egészségügyi csoporttal, s emiatt épülnek be a megelőzést szolgáló gyakorlatok az erőnléti edzésekbe. Közösen dolgozunk az adott csapat mellé rendelt gyógytornászokkal, így a bemelegítésbe, illetve az edzés fő részének kiegészítő gyakorlatanyagába is beillesztjük az egyénspecifikus, korrektív gyakorlatanyagot. A másik védőhálót a sporttudományos felmérések jelentik, meghatározzuk az egyén erősségeit, gyenge láncszemeit, az utóbbi gondozása az egyik főfeladat, melyet közösen, egy szintéren kezelünk. Ez egyedülálló az akadémiai rendszerben, hiszen ilyesfajta közös munka a kluboknál nincs.

– Minden játékos más, azaz nem lehet ugyanazt a módszert mindenkinél alkalmazni...

– Nem is akarjuk, a képzés egyéni. Az erőnléti edzésnél nagyon sok lehetőség van arra, hogy differenciáljuk a terhelést, aszerint, milyen gyakorlattal, milyen terhelési tényezőkkel – gondolok itt az ellenállás nagyságára, az ismétlés- és sorozatszámra – kell dolgoznia az adott személynek. Amíg heti egy vagy két edzésünk van, addig nincs értelme periodizálni. Ha már három vagy négy, akkor igen. A sportoló képzettségi és edzettségi szintjéhez, objektíven meghatározott maximális terhelhetőségéhez, pillanatnyi fittségi és fáradtsági állapotához igazodva tervezzük a különböző mikro-, mezo- és makrociklusok terhelési profilját.

– Elérhető az, hogy mindenki kihozza magából a teljesítőképessége száz százalékát?

– Lehet rá törekedni, de rengeteg olyan befolyásoló tényező van, amiért nem tudunk teljes mértékben felelősséget vállalni. Az egyik, maga a játékos, a belső motivációja, hozzáállása, életmódja, értékszemlélete. Megtesz-e mindent azért, hogy az elvégzett edzések kifejtsék a megfelelő hatást. Például mennyit pihen, milyenek a táplálkozási szokásai, mennyit hidratál, szed-e a táplálékkiegészítőket. Ehhez jönnek még a negatív hatások: a kevés alvás, az esetleges alkoholfogyasztás, az elalvás előtti túl sok mobilozás. Ezekre a dolgokra nincs ráhatásunk, kapunk ugyan visszajelzéseket, de ezek szubjektívek, azaz kérdéses, mennyire őszinte és reális. Meg kell tanítani a gyerekeknek, hogy felelősségteljesen gondolkozzanak, ehhez pedig ok-okozati viszonyban el kell magyaráznunk, mi, miért történik velük. Az is ronthatja a hatásfokot, ha az iskola, a család nem támogatja a sportolót. Mi próbálhatunk ezekre is hatni, de ehhez ismernünk kell a helyzetet, ez pedig csak őszinte kommunikáció révén működhet. Ha minél hamarabb tudunk egy-egy problémáról, annál gyorsabban tudjuk kezelni és így nem eszkalálódik.

– Ahogy haladunk előre a bajnokságban, egyre nagyobb mecssterhelést kapnak a játékosok. Ehhez is igazodniuk kell az erőnléti edzőknek?

– Teljes mértékben. Ezért is fontos az edzők közötti kommunikáció, amikor megbeszélik, melyik terhelésből, mennyit kell visszavenni. Például a minap nekem kellett, mert a csapat előző délután edzőmeccset játszott és este negyedtízre értek haza, s reggel 6.45-kor már tréningre jelentkeztek. A szakági edzővel, a helyszínen mindent átbeszéltünk. Elengedhetetlen a napi információcsere, hiszen így lehet optimalizálni a terhelést.

– Hogyan oszlik el a feladat az erőnléti edzők között?

– Ahogy már említettem, én a fiú U16-os csapatot viszem, a serdülőket Simon Zoltán. Az ifjúsági együttessel Endrey Dániel, míg az NB I-es együttessel Huszár Dániel foglalkozik. A női vonalon a leány 3-4-es csapat (U15, U17) erőnléti edzője Vári Edit, az U19-es társulatnál Simon Zoltán, az NB I-es csapattal pedig Endrey Dániel dolgozik.

Galéria

< vissza