13

Úttörőszerepre készülve

2020. február 21, péntek 21:28 | Nemzetközi edzőközpont

A sokszoros bajnok súlyemelő Gyurkovics Ferenc mostantól a Nemzeti Kézilabda Akadémia erőnléti csapatának tagjaként dolgozik Balatonbogláron. A kiváló szakember szerint a két sportág több ponton kapcsolódik, mint gondolnánk, és reméli, hogy tapasztalatai, tudása új lehetőségeket teremt a képzésben.

Gyurkovics Ferenc 2016 májusától a felnőtt súlyemelő-válogatott szövetségi kapitányaként dolgozott, majd 2019-től az utánpótlás-válogatott irányításával is megbízták. A negyvenéves szakember jelenleg a Testnevelési Egyetem súlyemelő szakedző mesterképzésén tanul, emellett a Testnevelési Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen tanít.

– Sokaknak talán meglepő lehet, hogy súlyemelő szakemberként szerepet vállal a Nemzeti Kézilabda Akadémián.

– Mindig is érdekeltek az új kihívások, és a Mocsai Lajos rektor úrral való beszélgetéseink azt sugallták, hogy hasonlóan gondolkodunk a sportról, és ugyanolyan fontosnak tartjuk az együttműködést. Nagyon motivált vagyok, Balatonbogláron egyedülálló feltételekkel működő akadémiát és támogató közeget látok. Az a célunk, hogy az évek soránmegszerzett szakmai tapasztalatomat és tudásomat a NEKA-n kamatoztassam. Ez beépül az erőnléti munkába,segíti az akadémia szakembereinek tevékenységét. Azt gondolom, ez újdonság, igazi úttörőmunka lesz.

– Miben hasonlít egymáshoz az első látásra két teljesen különböző sportág?

– A két sportág képességprofilját tekintve elmondható, hogy az erő-gyorsaság-állóképesség háromszögben a labdajátékok közül a kézilabda áll a legközelebb a súlyemeléshez. A súlyemelés már több mint százhúsz éve a dinamikus erőfejlesztésre koncentrál, a legjobb súlyemelő gyors, robbanékony, koordinált, és ezek a követelmények a kézilabdában is rendkívül fontosak. 

Ha napjaink tendenciáit nézzük, ez még inkább igaz, hiszen egyre inkább fizikális, egyre dinamikusabb irányba mozdul el a kézilabdasport, így azok az előnyök, amelyeket a súlyemelés eszközrendszere biztosítani tud, nélkülözhetetlenek a kézilabdában is.

– A súlyemeléssel kapcsolatban rengeteg sztereotípia létezik: sokszor hallani azt, hogy a súlyemelők lassúak, kötött izomzatúak.

– A különböző sportágakban sokszor olyan edzők tanítják a súlyemelést, akik nem voltak súlyemelők, ezért a legjobb szándék ellenére sem tudhatják pontosan, hogy például milyen egy szakítás megfelelő ritmusa, hogyan épül fel a súlyzó ideális pályagörbéje, és azt, hogyan kell ezeket megtanítani egy versenyzőnek. Bár kétségtelen, hogy számos tehetséges edző ténykedik, aki könnyen és gyorsan tanul, de mint minden területen, az ördög itt is a részletekben rejlik.

Valóban sok tévhit keringett még a közelmúltban is, melyeknek éppen az ellenkezője igaz. Egy lassú súlyemelő még a válogatott szintig sem juthat el, ezenkívül rendkívül tág mozgástartományban kell mozognia, tehát a jó súlyemelő a hiedelmekkel ellentétben nemcsak dinamikus, hanem jó mobilitással is rendelkezik. Ha a releváns gyakorlatokat sportágspecifikusan alkalmazzuk, akkor a kézilabdában igenis lényegesen dinamikusabb, erőteljesebb játékosokat képezhetünk.

Szintén gyakori előítélet, hogy a súlyemelés káros a fiatal szervezetre. Ilyenkor a kétkedők nagy része komoly súlyokat vizionál egy fiatal játékos kezében. A probléma kizárólag a rosszul megtanított/megtanult kivitelezésből, és a nem az életkornak megfelelő terhelésből adódhat. Ez a tétel azonban minden sportmozgásra igaz. Vegyük példának a svédszekrényről történő leugrást. A talajfogásnak sokkal nagyobb az ízületi terhelése, mint a súlyemelésnek, amivel például egy tizennégy éves játékos edzhet, mégsem gondolja senki, hogy nem javasolt a svédszekrény használata fiatalkorban. 

Ha értő szakember felügyeletével történik az edzés, akkor a súlyemelés gyakorlatanyagának csak előnyei vannak.

– Mekkora problémát vagy veszélyt okozhat a nem megfelelő technika elsajátítása, és miben lesz jobb egy sportoló, ha jól alkalmazza ezt?

– Egyértelmű, hogy a rossz tartásból is komoly gondok, sérülések alakulhatnak ki. A játékos sajátos anatómiai és élettani adottságokkal rendelkezik. Az a feladat, hogy az egyén számára a legmegfelelőbb programmal, speciális technikával javítsuk a dinamikus erejét. Alapigazság, hogy olyan lesz a meccs, amilyen az edzés. Egy játékos felkészítésének nélkülözhetetlen része az erőnléti edzés, aminek az egyik fő összetevője a dinamikus erőfejlesztés. Ha ezt is professzionális szintre emeljük, a pályán megmutatkozik az eredmény erősebb, robbanékonyabb, összességében jelentősen nagyobb teljesítményű játékosok képében. Időt és energiát kell szánnia súlyemelő technikákra, mert azok a játékosok, akik ezeket megtanulják, idővel óriási előnyben lesznek a társaikkal szemben. Ugyanazzal az energiabefektetéssel nagyobb súlyt dinamikusabban lesznek képesek mozgatni, ami nagyobb fizikális fejlődést eredményez. Az a sportoló, aki egy ilyen bonyolult mozdulatsort terhelés alatt képes jól végrehajtani, annál a koordinációs képesség is magasabb szintre kerül, amit a pályán is hasznosítani tud.

– Van-e már bármilyen tapasztalat, ami azt mutatja, hogy a súlyemelésből vett módszerek alkalmazhatók a kézilabdázóknál is?

– A pécsi NB I-es kézilabdázókkal dolgoztam már korábban. Akkor a súlyemelés sportágspecifikus alkalmazása nem állt még bennem teljesen össze, de a vezetőedzőtől jött visszajelzések egyértelműek voltak. Már három hónap után megmutatkozott az erőkülönbség a profik, akik délelőtt kötelezően jártak súlyt emelni, és a félprofik között, akik munka mellett nem tudtak súlyemelőedzésre járni.

– Az eredményekben mérhető lesz az elvégzett munka? 

– Óriási potenciál van ezen a területen, és ebben a NEKA úttörőszerepet vállal. A legfontosabb, hogy a biológiai életkornak megfelelően legyen felépítve a játékosok dinamikus erőfejlesztése.

A legkisebbeknél a technika megalapozása, a köztes korosztályban a stabil alapokra épülő erő-állóképesség, és csak az érett játékosoknál szabad maximális erőt fejleszteni. Technika és a dinamika, csak azután jöhet az intenzitás, a terhelés. Ezt a sorrendet nem szabad felcserélni. Ha a szakmai stáb szorosan együttműködve építi fel a játékosokat, akkor ők behozhatatlan előnyre tehetnek szert. Minden arról szól, hogy a játékosok a pályán legyenek a legjobbak, ez a fiatalok javára válik majd. A francia, dán vagy a horvát kézilabdában már aktívan használják a súlyemelés eszközrendszerét, de a sikeres külföldi csapatok súlyemelőedzéseiről készült videókat nézve, minden esélyünk megvan arra, hogy ezen a területen is kiemelkedjünk.

< vissza