20

Tudományos alapokra helyezik a sportot

2024. január 08, hétfő 14:00 | Tudományos háttér

Napjainkban már szinte mindent fel lehet írni számokkal, ez alól a sport és azon belül a sportoló sem kivétel. A tudományos mérésekkel alátámasztott edzésmódszer sokkal hatékonyabb és jobban is szolgálja az akadémisták fejlődését, ráadásul a sérülések megelőzésében is óriási szerepe van. Langmár Gergellyel, a NEKA Sporttudományos és Egészségügyi csoportvezetőjével, a Humánkineziológusok Országos Szövetségének elnökével beszélgettünk.

– Ha messziről indulunk, akkor a humánkineziológus szó emberi mozgástanászt jelent, azaz a mozgáskultúrával foglalkozik – mondta Langmár Gergely. – Az egy másik kérdés, hogy Európában a kineziológus egy picit más, mint az, amit mi képviselünk. Amikor Dr. Rácz Leventével, a NEKA vezető erőnléti edzőjével, a Testnevelési Egyetem Kineziológiai Tanszékének vezetőjével kerestük a szakma helyét, azt láttuk, a jövőben nagy szükség lesz a sport tudományos hátterét biztosító szakemberekre. Ezért tudatosan arra próbáltuk irányítani a képzést, hogy az él-, s az utánpótlás sportot, de a rekreációs és a prevenciós sporttevékenységet is objektív adathalmazzal alátámasztott tudományos kritériumrendszer mentén lehessen értelmezni.

– Egy-egy felmérés, teszt után, mi az az érték, amivel összevetitek a sportoló adatait?

ؘ– A tudományban alapvetés, hogy normatív adattáblákhoz, melyek több szakirodalomban is felelhetők, hasonlítjuk azt az adathalmazt, amit rögzítettünk. Ha nincs a szakirodalomban azonos populáción, azonos metódussal felvett adathalmazból megjelenített normatív adattábla, akkor érdemes sajátot készíteni, de ennek feltétele, a megfelelő elemszám, és a megfelelő mérési metodika, hiszen csak így lehet statisztikai értelemben meghatározni a szabványértékeket. Elsősorban a szakirodalomban megjelenteket vesszük alapul, de Dr. Rácz Leventével már készítettünk mi is normatív adattáblákat, melyek a Kézilabda Módszertan folyóiratban jelentek meg, s ezeket (is) használjuk gyakorlatilag a mai napig.

– Milyen eszközök állnak a rendelkezésre a NEKA-n ahhoz, hogy komplett képet kapjatok egy-egy növendékről?

– Az akadémiai rendszerben az eszközpark jelentősen magasabb szinten áll, mint egy átlag klubnál, a játékosokat zehát szinte teljesen fel tudjuk térképezni. Például meg tudjuk nézni egy-egy sportoló képesség-, statikairendszerének állapotát, vagy éppen a hiányosságait. Kis túlzással minden rendelkezésünkre áll, amire szükségünk van.

– Ha felfedeztek valami eltérést egy adatban, mi a következő lépés?

– Éves szinten, szűrés jelleggel, háromszor mérjük fel az akadémistákat, a módszertani központ és az összes akadémia által elfogadott tesztrendszer szerint, illetve alkalmazunk sajátot is. Ha találunk valamit, akkor annak a „háta mögé nézünk.” Ha a sportághoz szükséges képességrendszerben találunk deficitet, akkor az erőnléti kérdés. Ha statikai mozgatórendszerben, akkor az már egészségügyi, preventív vagy rehabilitatív probléma lehet, ez attól függ, milyen fokú az eltérés.

– Mennyiben segíti az edzők munkáját a humánkineziológia?

– Az objektív adathalmazra épülő edzésmunka nagy segítségére van a trénereknek. Ahhoz, hogy a játékos a legmagasabb szinten tudjon teljesíteni, elsődleges, hogy egészséges legyen, ne hátráltassák a fejlődését sérülések. Az edzőknek hosszú távon az lenne a mérvadó, hogy minél több sportolója váljon be, s minél jobb eredményt érjen el. Ez egy fontos szemlélet, s ezen kritériumrendszer felé próbálják eltolni az akadémiák működését is. Dr. Rácz Levente több interjúban is kifejtette, mennyire fontos neki, mint erőnléti edzőnek az objektív háttér, a sporttudomány, hiszen ezáltal tudja a megfelelő terhelést biztosítani. A férfi NB I-es csapatunk erőnléti edzője, Huszár Dániel – aki rendelkezik humánkineziológus végzettséggel is – az objektív és szubjektív adatoknak megfelelően napi szinten egyénileg módosítja az edzésterveket az aktuális állapotot figyelembe véve.

 – Napjainkban nagy hangsúlyt kap a tehetségek felkutatása és menedzselése, ebben is tud segíteni a tudomány?

– A jelenlegi technológia nem alkalmas arra, hogy a talentumot vizsgáljuk, azaz nem tudjuk számokkal leírni, miért tehetséges a gyermek egy adott labdás sportágban, hiszen olyan összetevői vannak, melyeket jelenleg még nem lehet mérni. A játékolvasást, a döntési képességet bizonyos kritériumok között lehet, de nyomás alatt már nehéz. Amit fel tudunk térképezni, az a képességrendszer állapota, illetve megismerjük a gyenge láncszemeket. Előbbit úgy alakíthatjuk, hogy a tehetség képes legyen megállni a helyét a sportágában. Kicsit leegyszerűsítve, ha van egy kiváló sportoló, aki nem elég erős, akkor kézilabdában, ahol már-már közelharcot vívnak egymással a pályán, nem fogja tudni a tudását kamatoztatni.

< vissza